Magyarországon az energiafelhasználás döntő részét a lakossági energiafelhasználás teszi ki (43-51%), amelyet a hatalmas részben a hőmérséklet szabályozására fordítunk. Ez télen a földgázhatnálatot (fűtés) növeli, nyáron pedig az áramfelhasználásunkat (hűtés).

Mennyi ez a “hatalmas rész”?

A légkondi-fűtés 65%-ot tesz ki, 2% a világítás, 13% melegvíz előállítás, 5% hűtés-fagyasztás, 7% mosó- és mosogatógép, 8% pedig az egyéb berendezések (televízió, számítógép).

Sokat halljuk, hogy ha spórolni szeretnénk, akkor rendesen zárjuk el a csapot, ne égessük feleslegesen a villanyt, használjunk energiatakarékos égőket, stb.

Viszont azt szinte senki nem mondja, hogy “fűtsünk kevesebbet”. Természetesen egyszerűbb energiatakarékos égőket vásárolni, mint télen a hidegben ücsörögni, de beláthatjuk, hogy ha valahol spórolni szeretnénk, akkor azt a fűtés-hűtés számlából lenne célszerű megtenni.

Már csak azért is, mivel a mai magyar háztartások számára a rezsiköltségek a bevételeik jelentős részét felemésztik. Nem ritka, hogy a családok keresetének 30-50%-a a rezsire megy el.

Természetesen a rezsiköltség mellett a környezetvédelmi szempontok is fontos szerepet kapnak a rezsimegtakarítás során. Amíg az EU-ban Magyarország az egyik éllovas abban, hogy a keresetek hány százalékát fordítjuk a rezsiköltségre, a sereghajtók közé tartozik az energiamegtakarítást tekintve. Ez röviden azt jelenti, hogy a pénzünk fele az energiára megy el, amit ráadásul el is pocsékolunk.

A fűtést itthon döntően a földgáz biztosítja, ebből viszont az importra vagyunk utalva. Általánosságban elmondható, hogy az energiaigényünk növekszik, az árak pedig közép- és hosszútávon mindenképpen nőni fognak. Ha nem szeretnénk belefulladni a csekkekbe, akkor nincs más választásunk, mint energiahatékonyságunkat növelni.

A leghatékonyabb és legésszerűbb megoldás, ha energiavesztésünket csökkentjük. Ezt házunk homlokzati hőszigetelésével tudjuk elérni, aminek megannyi módja elérhető számunkra. Nincs olyan épület, szerkezet, amelyre ne találnánk megoldást – és a hatékonyságukban is hatalmas szórást tapasztalhatunk. Ennek köszönhetően a szigetelések áraiban akár tízszeres eltérések lehetnek.

Természetesen egy dolgot kell mérlegelnünk a leginkább: a megtérülés idejét.

A megtérülést egyszerű kiszámolni: a szigetelés árát el kell osztani a megspórolt költségünk összegével. Ha például 800.000 Ft volt a ház homlokzati hőszigetelésének beépítése, amivel pedig éves szinten nem 400.000 Ft-t, hanem 280.000 Ft-t költöttünk rezsire, akkor (800.000/120.000) 6,6 év alatt már megtakarítást könyvelhetünk el. Sőt, ezt fix energiaköltségek mellett számoltuk ki, viszont az energia folyamatosan drágul. Azt nem is említjük, hogy miután beépítettük, onnantól kezdve azonnal élvezhetjük az alacsonyabb kiadásokat és a szigetelés nyújtotta komfortot.

A homlokzati hőszigetelés nem csak télen hasznos, hanem nyáron is. Télen csökkenthetjük épületünk hőveszteségét, ezáltal sokkal kisebb összegből tudjuk felfűteni otthonunkat – és jóval kisebb energiát igényel a megfelelő hőmérséklet megőrzése.

Nyáron pedig az épület külső szerkezeteit nem éri közvetlenül a napsugárzás, ezáltal nem tud átforrósodni. Ez nyáron nem csak azoknak nyújt segítséget, aki légkondícionálót használ, hanem például hűtőnk sem fog annyit fogyasztani. Hiszen egy 25 fokos otthonban lényegesen kevesebbet fogyaszt a hűtőnk, mintha 32 fokon kellene működnie.

Természetesen ennek nem csak anyagi előnyei vannak, hiszen minden évben egyre nagyobb a forróság, tehát komoly egészségügyi kockázatokkal is járhat. ha a napokon-heteken át tartó kánikula során éjszaka sem tudunk hűvösben lenni. Ilyenkor éjszaka nem tudunk pihentetően aludni, de a forró lakóhely nagyobb veszélyt jelent a dehidratáció és a keringési problémák végett is. Ez az időseket és gyerekeket viselheti meg leginkább.

A megfelelő hőszigeteléshez tudni kell, hogy házunk hol engedi el a legtöbb hőt. Minden ház eltér természetesen, hiszen meghatározza a felhasznált építőanyag, építés minősége, ház fekvése, kialakítása, stb. Viszont általánosságban az alábbi százalékokat említhetjük: tető 30%, homlokzati nyílászárók 15%, homlokzati nyílászárók rései 5%, talajon fekvő padló 15%, külső fal 35%.

Ezek az arányok természetesen csak általánosságban mutatják az arányokat, mégis jól látszik, hogy milyen részeken, milyen mértékben veszít hőt otthonunk. Egy jó minőségű ablak, vagy a tetőnk építésének minősége igen szélsőséges irányokba eltolhatja ezeket az arányokat. Szigetelésünket lakóterünk kialakítása is befolyásolhatja. Ha döntően a földszinten tartózkodunk, akkor szinte fel sem tűnik, hogy a tetőterünk huzatos.

Sajnos ez veszélyes is tud lenni. Amikor megépítjük a házunkat, akkor sok esetben örülünk, ha végzünk az építkezés fáradalmaival, a minőségi szigetelést pedig halogatjuk. Évekkel később fel sem tűnik már, hogy a homlokzati hőszigetelés nem kielégítő (és a magas csekkeket is szorgalmasan fizetjük), de a gyerekek gyakran a tetőtérbe költöznek. Ők pedig sok esetben nem szólnak, ha télen esetleg süvít be a hideg, nyáron pedig sivatagi hőség fogad. Hihetetlen, de egy rosszul szigetelt családi ház tetőtere télen és nyáron akár +/- 15 fokos eltérést is muthathat a földszinthez képest!

Előfordul, hogy családi konfliktushoz is vezet, ha például télen a lentiek szaunában érzik magukat, a tetőtérben pedig csak éppen komfortos a hőmérséklet.

Ahogy korábban írtuk, a hő megannyi módon és helyen szökhet el otthonunkból. Ehhez a szigetelésünknek is alkalmazkodni kell. Ha a legdrágább nyílászárókat is vesszük meg, de nem gondoskodunk a megfelelő behelyezésükről, akkor felesleges volt nagy költségekbe verni magunkat.

Éppen ezért fontos, hogy a szigetelés szakszerű kialakítása legalább olyan fontos, mint a szigetelésre fordított anyagok.

Manapság már az építés során nagyobb jelentőséget kap a homlokzati hőszigetelés, mint korábban. Szerencsére a házak szigetelése utólag is nagyon jó hatékonysággal elvégezhető, hiszen az elmúlt években nagyon sokat fejlődött a szigetelés technológiája, és sokan kezdenek rájönni, hogy a hőtermelés mellett a hőmegtartás is nagyon fontos.

Több szigetelési technológia ismert. Lehet hungarocellel, üveggyapottal, stb. Mindegyiknek megvan az előnye és hátránya is. A legfejlettebb ezek közül a szórt habszigetelés. Ez az eljárás itthon még nem annyira elterjedt, holott szinte csak előnyei vannak a többi technológiával szemben.

Lássuk az előnyeit:

• új és régi épületeknél is alkalmazható
• hőhídmentes technológia
• eneregiatakarékos az egész évben, hiszen télen fűt, nyáron hűt
• gyorsan és egyszerűen beépíthető
• a beépítés tiszta folyamat és sokkal kevesebb szemeteléssel jár
• könnyű (2-3 kg/m2), alaktartó (nem vetemedik, zsugorodik), időtálló
• víztaszító
• ellenáll a gombásodásnak, korhadásnak, penésznek, savaknak és lúgoknak
• magas mechanikai szilárdságú
• tetőszerkezeti használat során sok faanyagot spórolhatunk meg
• párazáró
• nem igényel karbantartást, felújítást
• változatos belső terek használata során is egyszerű és gyors a használata

És mi a hátránya?

Magyarországon még sajnos nem túl elterjedt a szórt habszigetelés, pedig jelenleg a homlokzati hőszigetelés legjobb megoldásáról beszélünk. A “probléma” vele, hogy ez a különleges technológia speciális eszközöket igényel (szórógép), amit nem tudunk bármelyik barkácsboltban megvenni.

Mennyibe kerül?

A szigetelések ára természetesen arányban van a homlokzati hőszigetelés minőségével is. A szórt habos szigetelés általában nem kerül többe, mint a minőségi “hagyományos” szigetelés. Továbbá a maximális hatékonyság miatt fontos, hogy ne az ezermester szomszéd végezze el a kiépítést, hanem valódi szakember, ez garantálja, hogy hőhídmentes és a legjobb szigetelési tulajdonságokkal bíró felületet kapjuk.

Az ár minden esetben egyéni, hiszen mi választhatjuk meg a szigetelés vastagságát (egy ipari épület más vastagságot kíván, mint egy családi ház), továbbá a felület is eltérő nagyságú. Ennek köszönhetően a megtérülés időszaka is változó, de általában 3-7 év lesz a megtérülési idő.