Lakásvásárlás, házépítés során rengeteg új fogalommal találkozunk, amiket korábban nem is ismertünk, azt meg főleg nem sejtettük, hogy mennyire fontosak. Sok újdonsült otthontulajdonos életét megkeserítik ezek az elsőre apróságnak tűnő, de annál fontosabb problémák.

Természetesen az internet és a segítőkész rokonok mindenre tudják megoldást, de sajnos sok a félreértés és a (nem szándékos) félretájékoztatás. Szerencsére kevés olyan problémával szembesülünk friss lakás, vagy háztulajdonosként, amit nem tudunk kezelni a megfelelő technológiával. Jelenlegi bejegyzésünkben a hőhíd, penész és szigetelés háromszöget járjuk körül.

Mi az a hőhíd?

A hőhídról sokan valamilyen bonyolult mérnöki fogalomra gondolnak, pedig a hőhíd nem más, mint a falnak egy olyan része, mely jobban vezeti a hőt, mint a többi. Ennek oka lehet, hogy másik anyagból készült az a rész (fém dübellt tartalmaz, vagy üreges), esetleg más a szerkezeti kialakítás (vékonyabb, sarokban van, rossz a szigetelés stb.).

Nagyon sokan nem is veszik tudomásul, hogy a fal nem egy homogén és szépen elrendezett téglakupac, hanem a szerelvényezés is szerves része a falaknak. Ide köthetőek a falban futó csövek, vezetékek üregei stb. Meg kell említeni olyan apróságokat is, mint az eresz felfogatására szolgáló hosszú csavarok, rosszul záró ablakok stb.

A hőhíd több problémát is okozhat számunkra. Nem is az a legnagyobb probéma, hogy hőt vesztünk el a hőhídak által és többe kerül a fűtésünk, hanem a legfőbb gondot a páralecsapódás okozza.

A penészes foltok kialakulása többnyire a sarkokban tapasztalható. Többen azt hiszik, hogy ez azért van, mert a sarkokban megáll a levegő és nincs légmozgás. Se a szemléltető ábra jól mutatja a valódi magyarázatot.

A: a belső fal hőfelvevő felülete

B: a külső fal hőátadó felülete

C: a sarok hőfelvevő felülete

D: a sarok hőátadó felülete

Mivel a sarkokban sokkal nagyobb a hőleadó felület, mint a hőfelvevő, ezért sokkal gyorsabban adja le a hőt a falunk. Ennek köszönhetően ott jóval hűvösebb lesz a levegő hőmérséklete. Ezért ha nagy a hőmérsékletkülönbség, lecsapódik a pára, ami sajnos jó táptalaja a penészgombák megjelenésének.

A hőhidaknak két főbb fajtáját különböztetjük meg. Az előbb tárgyalt volt a geometriai hőhíd, mely során az épület kialakítása okozza a problémát. Az anyagválasztásból következő hőhíddal akkor találkozunk, ha két, eltérő hővezetéssel rendelkező anyag kapcsolódik. Ilyen például a beton és a téglafal találkozása. A beton ugyanis sokkal jobb hővezető, mint a tégla, így a meleget is hamarabb a környezetbe juttatja.

p1010003Természetesen azzal is számolni kell, ha nem jó minőségben lett építve otthonunk. A hézagos illesztések, elégtelen szigetelés mind-mind növeli a hőhíd kialakulásának lehetőségét.

Elsőre furcsa lehet, de a levegő meglehetősen jó hőszigetelő hatással bír. A téglák nem véletlenül lyukasak, hiszen (az anyagmegtakarítás mellett) a hőtartásban is fontos szerepet játszik a kialakításuk. Könnyebb ezt elképzelni, ha arra gondolunk, hogy mekkora hőt érzünk, ha a tűzhely lángjától 20 centire tartjuk a kezünket és akkor, ha egy 20 centis kanalat tartunk a tűzbe. Nem kell hozzá egy perc és kiderül, hogy melyiknek jobb a hővezető képessége.

Természetesen fontos szempont, hogy a levegő légmozgástól elzárt térben legyen. A régi épületekben gyakran találni olyan megoldásokat, hogy két ablakot építettek be. Ez jó hőtartó képességgel bír, ha mindkét ablak pontosan illeszkedik.

kommerling-76Manapság azonban az újépítésű házakál szinte kizárólag csak műanyag ablakokkal találkozunk. Itt is több üvegréteg van, de azok egy keretben foglalnak helyet. Ezek az üvegek persze nem szorosan illeszkednek, hanem némi légrés van köztük. Ez a légrés néha vákuum, néha valamilyen gáz.

A műanyag keret szintén jobb megoldás a fánál, hiszen a gyakran vetemedik és tökéletes illeszkedést sem könnyű vele elérni. Szemben a műanyaggal, ami ráadásul belül nem is tömör, hanem különböző légcellák találhatóak benne a hőtartás, merevség és a kevesebb anyagfelhasználás végett.
Többen még ma is idegenkednek a műanyag keretektől, de manapság már rengeteg színben és mintában kapni őket, tehát ha fa hatású borításra vágyunk, akkor is rengeteg lehetőségünk van.

Hogy jelenik meg a penész?

A hőhíd tehát nem csak a fűtésünket emeli meg, hanem a penész kialakulásáért is felel. A penészre a legtöbben csak esztétikai problémaként tekintenek, tehát ekként is kezelik. Ha csak egy félreeső zugban telepszik meg, akkor gyakori praktika, hogy eléhúzzák a szekrényt, látványosabb helyeken pedig átfestik, vagy mosószeres szivaccsal letörlik.


Egyik sem jó kezelési mód sajnos. Ahhoz, hogy hatékonyan fel tudjunk lépni a penész ellen, meg kell tudnunk, hogy mi szükséges a penészesedéshez: penészspóra, tápanyag és nedvesség.
A spóra ellen nem igazán tudunk mit tenni, a tápanyag pedig szinte bármi lehet (tapéta, faanyag stb.), egyedül a nedvességet tudjuk megfelelően szabályozni.


A gomba kialakulása könnyebb, mint hinnénk: 75%-os páratartalom mellett már három nap is elég a gomba kialakulásához. Tehát olyan helyen van esélye kialakulni a gombának, ahol magas a páratartalom. Ezek lehetnek akár rosszul záró vízvezetékek, fürdőszobák, rosszul szellőző, nedves szobák – és persze hőhíddal rendelkező helyiségek.

Mi a gond a penésszel?

Az esztétikai gondon túl a ház szerkezetének sem tesz jót hosszabb távon, hiszen “megeszi” a falakat. De a legnagyobb probléma, hogy egészségügyi kockázatokat is rejt magában a penész.

A penészspórák a levegőben is szállnak és mindenképpen belélegezzük azt (akkor is, ha nem tartózkodunk a helyiségben). Nem az összes spóra mérgező, de többségük irritálja a nyálkahártyát (ami szemviszketéshez, orrfolyáshoz, torokkaparáshoz, köhögéshez vezet), ezenkívül allergia asztma és már légúti betegségek is kialakulhatnak. Bebizonyították továbbá, hogy a penész hatására bőrproblémák, depresszió, csont-, ízületi-, érrendszeri problémák alakulhatnak ki.

Természetesen a legnagyobb veszélynek pont a leggyengébbek vannak kitéve: az újszülöttek és az idősek. Ha egy jó erőben lévő felnőttnek legyengül az immunrendszere, akkor a penész a tüdőt is célba veszi, ezen kívül súlyos fertőzések is kialakulhatnak.

Elterjedt félelem, hogy a fekete penész gyilkol. Sajnos nem légből kapott az információ, azonban itthon felelőtlenség lenne ilyen hatásvadász módon riogatni az embereket. A híresztelés egy USA-ban történő felmérést követően kelt életre, ahol sajnos tényleg mutattak összefüggést a feketeszínű penész megléte és a gyerekek tüdővérzése között. Ezt ugyan pár szakember erősen vitatja és valószínűleg irreálisan nagy félelem alakult ki a feketeszínű penésszel kapcsolatban. Tudni kell, hogy a fekete penész nem csak egy gombafajhoz köthető, tehát amíg az egyik szinte ártalmatlan, más típus valóban veszélyes lehet.

A hazánkban is előforduló és problémát okozó fekete gomba többnyire (de nem kizárólag!) hosszan tartó beázásoknál jelenik meg cellulózt tartalmazó építőanyagokon. Ha az adott típusú penész spóráit hosszabb távon is belélegezzük, akkor sajnos tényleg valós veszély, hogy köhögéssel járó tünetek, krónikus fáradékonyság, hányinger, orr- és tüdővérzés alakulhat ki.

Mit tehetünk, ha penészt észlelünk?

Függetlenül attól,  hogy milyen színű penész támadta meg otthonunkat, mindenképpen meg kell tőle szabadulnunk. Ezt egyesek csak letörölgeti, de használjunk is bármilyen penészölő szert, a spóráktól nem tudunk teljes egészében megszabadulni. A fő probléma, hogy ha nem szüntettük meg a penész okozóját, a magas páratartalmat, a penész előbb-utóbb ismét visszatér.

Próbáljuk meg először a páratartalmat csökkenteni. Ezt rendszeres szellőztetéssel érhetjük el, de sok esetben ez már nem segít. Viszont ha tartós a problémánk, akkor a párátlanító készülékek is megfelehetnek. Ennek ugyan viszonylag nagy a fogyasztása és zavaró zajjal jár, de amíg nem sikerül megszüntetni a hőhidat, addig jó megoldás lehet.

A párátlanító készülékek jó szolgálatot tehetnek akkor is, ha a házban teregetjük ki  ruháinkat száradni. A szárító legtöbbször félreeső zugokban található, ez nem csak a szárítást hosszabbítja meg, hanem a penész kialakulásában is segít (nem is beszélve, hogy a nyirkos ruháinkban is megtapadhatnak a spórák).

Hogy lépjünk fel a hőhíd ellen?

9A pára megszüntetése csak a tünet kezelése, de nem jelent hosszabb távon megoldást számunkra.

Nem csak a nyirkosodás következtében kialakuló penészesedés jelent problémát, hanem az elszökő hő is problémát jelenthet hosszabb távon.

A hőtérképes vizsgálat jól szemlélteti, hogy hol szökik el a legtöbb hő. A mellékelt képen jól látjuk, hogy a tetőn veszítjük el a legtöbb hőt, tehát azt mindenképpen szigetelni kéne. Egy ilyen hőtérképpel jól kiszűrhetőek a hőhidak és házunk szigetelése.

Természetesen a szigetlés során nem csak a gócpontokat kell kiszűrni, hiszen egy lassú, de annál nagyobb felületen zajló hővesztés is komoly hatással van fűtésünkre.

Hogyan csökkentsük a hőveszteséget?

Ha felfedezzük, hogy otthonunk nem tartja ideálisan a hőmérsékletet, akkor jobban járunk, ha nem a fűtést tekerjük feljebb, hanem a szigeteléssel foglalkozunk inkább.

Egy jól kiépített szigeteléssel nem csak a hőhidak hatását csökkentjük (esetleg szüntetjük meg), hanem a fűtési számlánkon is jócskán faragunk. Egy jó utólagos szigeteléssel akár 30-50%-os megtakarítást is elérhetünk. Sajnos az energiaárak folyamatosan kúsznak felfelé, ezért a szigetelésünk kiépítésének ára pár éven belül megtérül.