Egy itthoni felmérés szerint az energiamegtakarító beruházások után a megkérdezettek majd 80%-a a fűtésköltség csökkenését várja. Ez természetesen nem meglepő, hiszen ez a fő motiváló ereje az efféle beruházásoknak. Az eredmény pedig? Utólagos hőszigetelés kiépítésével a fűtési kiadások legalább 35-50%-kal csökkennek, de nem ritka, hogy 60%-kal is több marad a pénztárcában!

Magyarországon a családok 35%-nak 20-30 ezer forint közé esik a rezsije, de további 21% még ennél is többet fizet! Az itthoni keresetekhez viszonyítva könnyen belátható, hogy ez jelentős megterhelés a családok számára.

A kutatás szerint az emberek 85%-a tudja, hogy a szigeteléssel nagyon sokat lehetne később spórolni, de a lakosságnak harmada nem is tervezi, hogy belevágjon egy ilyen beruházásba. Többségük a kiépítés anyagi terheit hozta fel ellenérvként, viszont ha a homlokzati hőszigetelés során 30-50 százalékot megspórolunk, akkor nem kell sokat várni a megtérülésre.

Sok háztulajdonos azt hiszi, hogy nincs értelme a fokozatos szigetelésnek, tehát egyik évben az ablakcserének, azt követően a falak szigetelésének, később pedig a tetőt korszerűsíteni. Pedig ha lépcsőzetesen építünk ki utólagos szigetelést, akkor is jelentős megtakarítások érhetők el. Például amennyit 2 év alatt megspórolunk a tető szigetelésén, abból már tudunk vásárolni pár modern és jól szigetelő ablakot.

Az utólagos szigetelés nem csak télen tesz jó szolgálatot, hanem kánikula idején is. Ugyan sokan a légkondícionálótól remélik az enyhülés, de a háztulajdonosok 70%-a is inkább szigetelné otthonát a légkondi helyett. Ez nem meglepő, a légkondi zajos, sokat fogyaszt, ha nem takarítják, akkor egészségre ártalmas és a környezetet is terheli. Ezzel szemben a szigetelés nem hogy nem kerül pénzbe (a kiépítést leszámítva), de éppen, hogy spórolást tesz lehetővé.

A légkondi folyamatos tisztítást és karbantartást kíván

Az utólagos szigetelés tehát egész évben jó szolgálatot tehet. De lássuk, hogy milyen módon vehetjük fel a kesztyűt még a magas számlák ellen!

Sokan csak álmodoznak róluk, sőt, egyenesen úri hóbortnak tartják a passzív házakat, de kis odafigyeléssel és ráfordítással mi is megtapasztalhatjuk, hogy milyen a környezet- és pénztárcabarát táborba tartozni.

Sőt, még milliók sem kellenek hozzá.

Sokan tisztában vagyunk vele, hogy a zuhanyzás csupán harmadannyi vizet igényel, mint egy fürdőkád megtöltése. Átlagosan 100-115 liter víz kell egy fürdőkád megtöltéséhez, a zuhanyzáshoz viszont az emberek többsége 40 liter vizet használ – és ez még nem is a spórolós zuhanyzás! Ha fürdés helyett inkább a zuhanyra váltunk, az jelentősen csökkenti vízhasználatunkat.

Sőt, csalhatunk is! Minden szupermarketben és nagyobb barkácsboltban kapható víztakarékos zuhanyrózsa is. Ez úgy használ fel kevesebb vizet, hogy nem érzünk különbséget a hagyományos és e között. A titok a vízsugarak nagyobb sebességében van és a szórófej egyedi kialakításában.

Hasonló elképzelés alapján működnek a perlátorok is. Ezt a kis szerkezetet a csapok végére kell tekerni és átlagosan harmadannyi vizet használunk majd el kézmosáshoz és mosogatáshoz. A perlátor is a szórófej kialakításával trükközik. Ez a 3-400 forintos kis eszköz természetesen ugyanannyi vizet használ fel egy pohár víz megtöltéséhez, viszont fogmosáshoz, kézmosáshoz, mosogatáshoz tökéletes megoldást nyújt!

Az illemhely használata során is vannak ügyes megoldások a költségcsökkentésre. Ez persze nem azt jelenti, hogy használat után ne öblítsük le a wc-t, viszont könnyűszerrel használhatunk kevesebb vizet, mint korábban! Ha öblítőtarályos wc-vel rendelkezünk, helyezzünk egy másfél literes pet-palackot beleteszünk a tartályba! Így kevesebb vizet fog utántölteni a tartályba, mégis megfelelő mennyiségű víz lesz az öblítéshez. A másfél liter talán nem tűnik soknak, de ha egy 4 fős család minden tagja naponta 2-3 alkalommal megy a mellékhelyiségre, akkor hónap végére akár 400-500 liternyi vízzel kevesebbet folyatunk el!

Az egy főre jutó napi vízfogyasztás Magyarországon átlagosan 140 liter. Ennek a 30%-át a wc-n használjuk el. Tehát évente 14-16 ezer liter ivóvízet húzunk le a wc-n. Ez elképesztő mennyiség és nagy része ráadásul pazarlás is. Főleg úgy döbbenetes, ha azt nézzük, hogy a Föld lakosságának jelentős része napi szinten szomjazik. Ha picit tudatosabbak és felelősebbek vagyunk, akkor nem csak a pazarlásunkat csökkentjük, hanem a költségeinket is.

Persze sok módszer van még a vízhasználat csökkentésére. Használhatunk az öntözéshez esővizet, de kis átalakítással az illemhelyiséget is üzemeltethetjük használt fürdővízzel. Ezek az átalakítások elsőre bonyolultnak tűnnek talán, de egy szakember, vagy egy ügyesebb kezű háztulajdonos számára nem jelent gondot egy ilyen rendszer kialakítása.

Az idegeinken túl a számlánkra is hatással lehet az így elvesző víz. Ha csapjaink csöpögnek, akkor akár 150-200 liter víz is elfolyik havonta (nem is beszélve a vízkő okozta fejfájástól, ami így könnyebben ki tud alakulni). Ne úgy kezeljük a csöpögő csap problémáját, hogy becsukjuk a fürdőszobaajtót. A leggyakoribb oka a csöpögésnek egy kilazult csavar, vagy egy tönkrement tömítés. Általában szerelő sem kell ezekhez a feladatokhoz, hiszen egy kétperces munkáról van csak szó.

A villanyszámla csökkentését több módon is el tudjuk érni. Sokan attól félnek, hogy drasztikusan változtatni kell az életmódjukon és “barlangba” kell költözni, de ez természetesen nincs így. Az egyik legnagyobb áramfogyasztó nyáron a klíma. Az utólagos hőszigetelés már hatalmas segítség lehet, nem is beszélve az átgondolt árnyékolástechnikáról. A klímát ezzel ki tudjuk iktatni, ami egy családi háznál 8-14 ezer forintos kiadás is lehet havi szinten a szezonban.

A másik megoldás az energiatakarékos égő lehet. Ez talán a legismertebb és legkézenfekvőbb spórolási módszer. Ennek ellenére mégis sokan ódzkodnak a használatától, ami az égők magasabb ára miatt lehet.

Az 1000 forint feletti összeget akkor is sokallják, ha tudják, hogy sokkal tovább működnek, mint a hagyományos izzók és jóval kevesebbet is fogyasztanak. Egyesek azzal érvelnek ellenük, mert kell nekik általában adni pár másodpercet, amíg “üzemi” fényerővel világítanak, viszont ez nem nagy ár az alacsonyabb rezsiért.

Sokan nem tudják, de vannak olyan energiatakarékos égők, melyeket csupasz kézzel nem szabad megfogni. Természetesen nem azért, mert ártalmas lehet számunkra, hanem az érintésünk által rákerült kis szennyeződés, izzadtság drasztikusan ronthatja az égő élettartamát. Ezért szokták úgy csomagolni, hogy a dobozával együtt bele tudjuk tekerni a foglalatba az égőt, amit aztán utána levehetünk róla.

Sokat hallani róla, hogy ha csak egy pillanatra lépünk ki a szobából, akkor ne kapcsoljuk le a lámpát, mert a felkapcsolás akkora energiát igényel, mintha sokáig folyamatosan égett volna. Ez bizonyos szintig igaz is, de nagy csodákat nem várhatunk tőle. Felmérésekkel bizonyították, hogy jóminőségű égőkkel nem olyan drasztikus a le és felkapcsolás áramigénye. Tehát, ha pár percnél tovább tartózkodunk távol, akkor nyugodtan lekapcsolhatjuk a lámpát.

Ugyanakkor a TV, számítógép, konzol bekapcsolása és üzemeltetése során jóval nagyobb az áramfelhasználás, mint az égőknél. Sokan akkor sem kapcsolják ki ezeket, ha akár órákon át nem használják őket, de ez nagy pazarlás. Figyelmeztessük magunkat és családtagjainkat, hogy ha senki nem nézi a tv-t, akkor ne menjen feleslegesen, vagy ne hagyjuk folyamatosan bekapcsolva a számítógépet, hiszen meglehetősen sokat fogyaszt.

Click edit button to change this text.

Ez is egy megoldás, de természetesen a szélsőségek elkerülése során is sokat tehetünk fogyasztásunk csökkentéséért. Például az olvasáshoz sem szükséges minden áron a nagy csillárt felkapcsolni. Ha egyre csökkenő számláinkat rendezgetjük, vagy egy könyvbe mélyedünk, akkor a jóval kisebb teljesítményű olvasólámpát válasszuk inkább. Azt javasolják az orvosok, hogy ne nézzünk úgy tv-t, ne használjunk úgy monitort, hogy csak annak a fénye világít, mivel ez árthat a szemnek. Ha szeretnénk egy “kísérőfényt”, akkor is jobb megoldás lehet a kisebb lámpa nyújtotta hangulatvilágítás, mint a nagyméretű és nagyfogyasztású lámpa.

Húzzuk ki azt, amit nem használunk! Persze nem szükséges mindig mindent tökéletesen áramtalanítani, hiszen nem az a cél, hogy a magunk életét nehézzé tegyük, hanem éppen, hogy segítsünk magunkon. De nagy lemondással nem jár, ha a telefontöltőnket csak akkor dugjuk be, ha éppen használjuk. Ha olyan szobában is van tv, amit soha, vagy csak ritkán nézünk, akkor azt húzzuk ki.

A hűtőnket üresen ne járassuk, hiszen folyamatosan ki és be fog kapcsolni. Elsőre furcsán hangzik, de takarékosabb, ha a hűtőnk tele van. Ezt egyesek vizespalackokkal érik el. A hűtő magyarázata, hogy ha lehűtünk pár palack vizet, akkor onnantól jóval kevesebb energiát igényel az ideális hőmérséklet fenntartása, hiszen a nagy mennyiségű hideg víz segít benne.

Az utólagos hőszigetelés a hűtőnk számára is jó ötlet. Ugyanis nyáron a szigetelés hatására nem fog felmelegedni házunk és a hűtő sokkal kevesebbet fogyaszt, ha nem 34 fokos szobában kell hűteni, hanem 25 fokosban.

Ha már hűtő, lehetőségeinkhez mérten a legjobb energiabesorolásút válasszuk. Ne tegyünk bele meleg ételt, hiszen az megnöveli a fogyasztást, valamint higiéniai szempontból sem jó döntés. Rendszeresen olvasszuk le hűtőt, ha szükséges, hiszen a jég miatt rosszul csukódik a hűtő ajtaja (talán nem is látjuk ezt elsőre), és ez is növeli a fogyasztást. Azt se felejtsük el, hogy a hűtőrács és a fal között hagyjunk elég helyet a hőelvezetés miatt. Ha nincs elég hely, akkor a magas hőmérséklet végett rosszabb hatásfokkal dolgozik majd a hűtő.

A legnagyobb kiadást természetesen ez jelenti. A hőszigeteléssel a rezsink legalább 30-50%-át megtakarítjuk, viszont ha használunk párat a fent felsorolt ötletekből, akkor nem meglepő, hogy alig pár éven belül a nagyobb beruházást jelentő utólagos hőszigetelés ára is megtérül. Természetesen a szigetelés utáni első hónapban már érezteti hatását ez a fejlesztés.

Nemrég készült egy felmérés valós körülmények között, hogy mennyire látszik az utólagos hőszigetelés a rezsin. Valódi szituáción vizsgálták meg a szigetelés hatásfokát. Két családi háznak hasonló volt a rezsije és az energetikai besorolásuk is azonos volt. Az egyik házat szigetelték, a másikon nem változtattak. A program résztvevőinek a fogyasztását és rezsijét folyamatosan mérték. A kísérlet végeredménye, hogy a téli hónapokban 60-70 százalékkal csökkent a fűtésre fordított energia. Jól szemlélteti a végeredmény, hogy a korábban szinte forintra pontosan azonos rezsik között mennyi lett az eltérés a szigetelést követően. A szigetelt ház tulajdonosai 42.121 forintot fizettek egy adott időszakban, míg ugyanekkor a másik ház tulajdonosak 93.490 forintot.

Látható tehát, hogy a minőségi szigetelés milyen hatalmas segítséget tud nyújtani a családok számára. Egy egyszeri befektetés, amely kamatosan megtérül.